A Lisztérzékenyek Országos Egyesülete immár 30 éve fogja össze az általánosan lisztérzékenység-ként ismert, cöliákia nevű betegségben szenvedőket, képviseli az érdekeiket, és közhasznú egyesületként információval és tanácsadással látja el őket.
A szüretről általában nem a szúrós csipkebokor és annak pirosló, savanykás termése jut az eszünkbe, pedig legalább annyit profitálhatunk belőle, mint a napérlelte szőlőfürtökből, ráadásul még bor és likőr is készíthető a dércsípte bogyókból, ha valakinek emiatt lenne hiányérzete.
A miénk a környezet védelme. Ahogy egy apró magocska ‒ ideális körülmények közé kerülve ‒ kicsírázik és mind több levelet hajt az éltető napsugár felé, úgy talált táptalajra, szökkent szárba és sarkall bennünket új utakra a Zero Waste gyártástechnológia iránti elkötelezettségünk.
Lenolaj, lenolaj, lenolaj. Miközben ízlelgeted a szót, biztos beugrik valami. Van, akinek Rembrandt a 17. századból (állítólag ő is előszeretettel használt festőszerként lenolajat), másoknak az asztalos Feri, aki a fakorláttal összefüggésben mintha említette volna a lenolaj kencét.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás támasztotta alá, milyen szoros az összefüggés a környezeti hatások, a táplálkozásunk és az egészségünk között.
Szerencsére ma már egyre több embert érdekel, mi kerül a tányérjába, hogyan tudná egészségét, jó közérzetét hosszú távon megőrizni.