Tégy meg egy "SZÍVességet" a szervezetednek! Fogyassz több lenmagolajat!

 

Lenolaj, lenolaj, lenolaj. Miközben ízlelgeted a szót, biztos beugrik valami. Van, akinek Rembrandt a 17. századból (állítólag ő is előszeretettel használt festőszerként lenolajat), másoknak az asztalos Feri, aki a fakorláttal összefüggésben mintha említette volna a lenolaj kencét.

 

 

Szerencsére ma már jóval többet tudunk a lenolaj szervezetünkre gyakorolt áldásos hatásáról, és nem csak a festőpemzlit mártogatjuk bele, hanem a kanalunkat is…

 

 

Hol is kezdjük az olajjal való ismerkedést? Például az eszkimóknál! Az 1970-es években dán kutatók érdekes felfedezést tettek Grönlandon. Úgy találták, hogy annak ellenére alacsony a szív- és érrendszeri betegség következtében örök vadászmezőkre távozók száma, hogy az eszkimók – szántóföld és banánérlelő meleg híján – gyakorlatilag zsírt zsírral esznek. Fő táplálékuk a hal, a fóka-, a rénszarvas- és a jegesmedvehús, ezt cifrázzák némi hínárral, gyökérrel, fűfélével, bogyóval. (Ezzel akár új értelmet is nyerhet a „sok az eszkimó, kevés a fóka” kifejezés, de nem fog. :-D) Mégis honnan ez a „vitalitás”? A vizsgálódások közepette megakadt az orvosok szeme a telítetlen zsírsavakon, közülük is az Omega-3 névre keresztelt példányokon, melyekből jóval több jutott az eszkimók, mint más országok földi halandóinak tányérjára.

 

 

És az Omega-3 zsírsavakat megragadva térjünk is vissza a növényi olajokhoz, mert napjainkban a tengerek, óceánok szennyezettsége sajnos hordoz némi kockázatot, ha az „eszkimó diétán” felbuzdulva állati forrásból szeretnénk Omega-3 zsírsavakhoz jutni a szív- és érrendszeri rizikó csökkentésére. Szerencsére bizonyos növényi olajok nagy mennyiségben tartalmazzák a telítetlen zsírsavak ezen képviselőit, sőt, egyes növények magja olyan esszenciális zsírsavakat is rejt, melyek előállítására nem képes a szervezetünk, ugyanakkor egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A lenmag is egy ilyen kuriózum, olajának rendkívül magas a telítetlen zsírsavtartalma (89–92%), melynek ráadásul esszenciális zsírsavak teszik ki a 67-77%-át! De még ennél is tovább megyünk: az esszenciális zsírsavak között az Omega-3 zsírsavak közé tartozó α-linolénsav 52–60%-ban képviselteti magát, ami egy hihetetlenül jó és egészséges arány! Aki tehát növényi forrásból szeretne esszenciális Omega-3 zsírsavakhoz jutni, annak szívből ajánljuk a lenmagolaj rendszeres fogyasztását.

 

Miért nem a lenmagét?

 

A len magja egy viszonylag apró és kemény mag. Ha kefírhez, joghurthoz keverve bekanalazzuk, nagyrészt emésztetlenül halad át a tápcsatornán, ami egyébként jótékony hatással van az emésztésre, de a magjába zárt „kincsek” (telítetlen zsírsavak, vitaminok (B-, E-vitamin), antioxidáns hatású lignán stb.), így nem hasznosulnak.

 

Mi mindenre jó a lenmagolaj?

 

  • csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet, csökkenti a vérnyomást
  • támogatja az idegrendszer működését (pl. csökkenti a depresszióra való hajlamot, gyerekeknél javítja a feladatmegoldó-, problémamegoldó-képességet, koncentrációt)
  • jótékony hatású bizonyos daganatos betegségek, neurológiai és hormonális rendellenességek esetén
  • gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású
  • sportolóknak kifejezetten ajánlott intenzív edzés után a regeneráció elősegítésére
  • külsőleg a bőr gyulladásos megbetegedésein segíthet (pl. ekcéma)
  • enyhítheti a klimax kellemetlen tüneteit

 

Miért a hidegen sajtolt lenmagolaj a legegészségesebb?


Amikor egy olaj tápanyagtartalmáról, egészségünkre gyakorolt hatásáról beszélünk, minden esetben a pörköletlen magokból hidegen sajtolt olaj lebegjen a szemünk előtt. Minden egyéb eljárás árt a magok bioaktív hatóanyagainak. A hidegen sajtolás a növényi olajok előállításának legkíméletesebb módja. A Grapoila olajok esetében saját fejlesztésű csigás présgépekkel dolgozunk, a nagyüzemi finomítással ellentétben egy olyan mechanikai eljárással nyerjük ki a lenmagok olajtartalmát, mely mellőz minden vegyszeres- vagy hőkezelést, adalékanyagot, illetve tartósítószert. A hidegen sajtolt olaj teljes mértékben megőrzi az alapanyag minden ꟷ olaj fázishoz kötődő ꟷ hatóanyagát, íze, színe, illata pedig 100%-ban természetes.

 

Miből készül és mire jó a gluténmentes lenmagliszt?

 

A lenmagolaj sajtolása közben keletkező pellet lisztté őrölve (= lenmagliszt) szintén értékes ꟷ fehérjékben, rostokban, ásványi anyagokban (foszfor, tiamin, magnézium), antioxidánsokban (lignan) és B-vitaminban gazdag ꟷ tápanyagforrás. Kimagasló fitoösztrogén (lignan) tartalma szerepet játszhat bizonyos nőgyógyászati problémák (pl. klimax kellemetlen tünetei) , illetve daganatos betegségek megelőzésében. A különféle diétákba remekül beilleszthető alacsony szénhidrát- és zsír-, ugyanakkor magas fehérje- és rosttartalma miatt. Utóbbi az emésztőrendszerünk karbantartásában is szerepet játszik. 

 

A minőségi alapanyag is számít…

 

Annak érdekében, hogy a legmagasabb minőségi elvárásoknak is megfeleljünk, kizárólag hazai, illetve unióbeli gazdaságokból származó alapanyagokat használunk, melyek minden esetben szigorú minőségellenőrzési folyamaton esnek át. A lenmagolaj kissé kesernyés ízét úgy szelídítjük meg, hogy barna helyett arany színű lenmagból sajtoljuk, ami kevésbé karakteres. Kizárni teljesen nem lehet ezt a természetes ízhatást, de az olaj egészségünkre gyakorolt hatása kárpótol ezért a kis kellemetlenségért, a koncentrált hatóanyagoknak köszönhetően különben is csak egy evőkanálnyi mennyiség elfogyasztásáról van szó.

 

Hogyan fogyasszuk a lenmagolajat?

 

Egészségünk védelme érdekében érdemes akár önmagában (éhgyomorra, napi 1 evőkanálnyi - vagy ennél kisebb - mennyiségben, a napi összzsírbevitel függvényében) vagy salátákra locsolva fogyasztanunk, de keverhetjük túróba, krémsajtba, szendvicskrémekbe, zabkásába vagy akár joghurtba is. Lényeg, hogy a lenmagolajat ne hevítsük, hiszen akkor elvesznek értékes tápanyagai.

 

 

Hogyan fogyasszuk a lenmaglisztet?

 

Használhatjuk sűrítésre, illetve lecserélhetjük vele a hagyományos liszt egy részét (kb. 30%-át), de akkor profitálunk belőle a legtöbbet, ha pl. smoothie-ba, joghurtba, túróba keverve fogyasztjuk.

 

(Figyelmeztetés: Vérelvadási és nőgyógyászati problémák, illetve terhesség, szoptatás, esetén csak orvosi felügyelet mellett fogyasszuk.)

 

 

Szakirodalom:

 

Berglund, D. R. (2002). Flax: New uses and demands. Reprinted from: Trends in new crops and new uses. and A. Whipkey (eds.). ASHS Press, Alexandria, VA.

 

Gruia, A., Dumbravă, D. G., Moldovan, C., & Bordean, D. M. (2012). Fatty acids composition and oil characteristics of linseed (Linum Usitatissimum L.) from Romania. Journal of Agroalimentary Processes and Technologies, 18(2), 136-140.

 

Manach, C., Scalbert, A., Morand, C., Rémésy, C., & Jiménez, L. (2004). Polyphenols: food sources and bioavailability. The American journal of clinical nutrition, 79(5), 727-747.

 

Olomu, J. M., & Baracos, V. E. (1991). Influence of dietary flaxseed oil on the performance, muscle protein deposition, and fatty acid composition of broiler chicks. Poultry science, 70(6), 1403-1411.

 

Simopoulos, A. P. (2002). The importance of the ratio of omega-6/omega-3 essential fatty acids. Biomedicine & pharmacotherapy, 56(8), 365-379.

 

Choo, W. S., Birch, J., & Dufour, J. P. (2007). Physicochemical and quality characteristics of cold-pressed flaxseed oils. Journal of Food Composition and Analysis, 20(3-4), 202-211.

 

Daun, J. K., Barthet, V. J., Chornick, T. L., & Duguid, S. (2003). Structure, composition, and variety development of flaxseed. In Flaxseed in human nutrition (pp. 6-45). AOCS Publishing.