A homoktövis termésének valószínűleg már az ősember is bizalmat szavazott, csak azt nem tudjuk, hogy élettani hatásai 
, üdítő, savanykás íze vagy a barlangrajzok kicsinosítása érdekében gyűjtögette a növény élénk narancssárga bogyóit. Kínában viszont már tudatosan használták és tibeti feljegyzésekben is leírták gyógyhatásait. Az ókori Görögországban levelét, bogyóját már lovaknak is adták „étrend-kiegészítő” gyanánt, mert így fényesebb szőrű pacikban gyönyörködhetett a nagyérdemű az olimpián.
A homoktövis több évezredes népszerűsége nem a véletlen műve, a növény levele, gyümölcshúsa, magja olyan értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek sokrétűen hatnak az emberi szervezetre, erősítik, gyógyítják, karbantartják azt.
Az Eurázsiából származó növény mára az egész kontinensen elterjedt, így minden országnak megvan a maga specialitása. A legbevállalósabbak nyersen is elszemezgetik a savanykás, kesernyés bogyókat, például egy kis sajttal körítve, de dzsemet, bort, ivólevet, likőrt, kompótot is készítenek belőle. Annak ellenére, hogy sokan az alkoholos itókáknak „gyógyhatást” tulajdonítanak, mi inkább a gyümölcsvelő, a magolaj és a levelekből készített tea fogyasztására bíztatnánk az olvasókat. 
A homoktövisbogyó C-vitamin-tartalma kimagasló (250–333 mg/100 g), mellyel hazai viszonylatban simán lekörözi a paprikát, a citromról nem is beszélve. (Utóbbi citrusfélét meglepő módon sokan a C-vitaminnal azonosítják, és boldogan csepegtetik bele a forró teába. A hőérzékeny C-vitamin ezt rendszerint nem veszi jó néven…)
A C-vitamin mellett a homoktövis több száz bioaktív hatóanyagot tartalmaz, antioxidáns hatású vegyületei, egyéb vitaminjai, ásványi anyagai, nyomelemei, telítetlen zsírsavjai számos betegség megelőzésében, legyőzésében siethetnek szervezetünk segítségére.
A gyümölcsvelő és a tea rendszeres fogyasztásának javallatairól sok iromány született már, ám legalább ennyire fontos, hogy megismerjük a hidegen sajtolt magolaj jótékony hatásait is, hiszen a természet, azaz jelen esetben a homoktövis tálcán kínálja az egészségünk megőrzéséhez szükséges tápanyagokat, melyek közül kár lenne veszni hagyni a magba zártakat.
Nem kell bemagolni, de érdemes tudni a következőket!
A magokból hidegen préselt olaj megőrzi a mag valamennyi értékes tápanyagát, ezért rendkívül gazdag egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakban, zsírban oldódó vitaminokban, karotinoidokban, flavonoidokban, béta-szitoszterolban, polifenolokban.
Rendkívül magas telítetlen zsírsavtartalom
- olajsav (oleic acid, omega-9)
- linolsav (linoleic acid, omega-6)
- linolénsav (linolenic acid, omega-3)
- gamma-linolénsav (gamma-linolenic acid, omega-6)
- palmitoleinsav (palmitooleic acid, omega-7)
A zsírok létfontosságúak egészségünk szempontjából. Energiát biztosítanak (és raktároznak) szervezetünk számára, segítik a (zsírban oldódó) vitaminok felszívódását, részt vesznek az idegszövet (az agyat felépítő idegszövet 60%-a zsír!), a sejtmembránok és számos hormon felépítésében, a vérnyomás, a véralvadás, a növekedés, az immunrendszer szabályozása tehát zsírok nélkül elképzelhetetlen. Ám a zsírok sem egyformák, az orvostudomány a telítetlen zsírsavakat preferálja, és fogyasztásuknál nem árt odafigyelni az helyes arányokra is.
Szervezetünk a számára szükséges zsírsavak nagy részét képes előállítani más zsírokból vagy nyersanyagokból, kivéve kétfélét, a többszörösen telítetlen linolsavat és a linolénsavat, melyek ezáltal kiérdemelték az esszenciális zsírsav elnevezést. A homoktövismag-olajban mindkettő megtalálható.
A zsírban oldódó vitaminok segítik a betegségek megelőzését
A zsírban oldódó vitaminok mennyiségére sem lehet panaszunk, a magolaj egészen kimagasló E-vitamin-tartalommal bír. Az erős antioxidáns hatású vitamin védi szervezetünket a szabad gyökök károkozásától, ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszer, idegrendszer, immunrendszer egészségéhez és lassítja a természetes öregedési folyamatokat.
A homoktövisolaj A-vitamin-tartalmánál fogva, mely szintén antioxidáns hatású, segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, nélkülözhetetlen a látáshoz (szürkületi vakság megelőzése), növekedéshez, fejlődéshez.
Véd, táplál, megszépít – kívülről és belülről egyaránt
A homoktövisolaj hatóanyagai nemcsak belülről táplálják, hanem kívülről is megszépítik a bőrt, ezért kedvelt összetevő a problémás bőrre kifejlesztett kozmetikumokban. Hidratál, táplálja a hámsejteket, regenerálja a sejthártyát, javítja a bőr vérkeringését, elősegíti a kollagéntermelést, ezáltal mérsékli a ráncokat, késlelteti a bőr öregedését, fokozza ellenálló-képességét. Bőrregeneráló, gyulladáscsökkentő, hámosító tulajdonsága miatt elősegíti az égési sérülések gyógyulását. Száraz, töredezett haj ápolására is kiváló.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy aki vigyáz az egészségére, annak megelőzés céljából mindenképpen ajánlott napi egy teáskanálnyi homoktövismag-olajat fogyasztania. Az olaj az előbb felsorolt pozitív élettani hatások mellett antibakteriális (kiemelten E. coli) és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bír, erősíti, roborálja a legyengült szervezetet, csökkenti a koleszterinszintet, valamint az érelmeszesedés kockázatát, megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, védi a májat, csökkenti a fekélyek kialakulásának rizikóját, továbbá antidepresszáns hatása is bizonyított.
Az a nagyszerű benne, hogy nemcsak egy szervre, szervrendszerre hat, hanem rendkívül sokoldalúan támogatja szervezetünket és immunrendszerünket, valamint bőrünk szépségét, épségét.
Fogyasztását napi egy teáskanállal javasoljuk, akár önmagában, akár salátára csepegtetve, joghurtba, müzlibe, gyümölcslébe, smoothie-ba keverve.
Amire ügyeljünk:
Akut epehólyag-gyulladásnál és hasnyálmirigy-megbetegedéseknél kerüljük a rendszeres fogyasztását.
A homoktövismag-olaj hatóanyagtartalma annyira magas, hogy külsőleg higított formában javasoljuk hosszú távú használatát (pl. krémekbe keverve). Alkalomszerű, helyi kezelésre önmagában is használhatjuk (pl. égési sérülés esetén).
Irodalomjegyzék:
Kaushal, M., & Sharma, P. C. (2011). Nutritional and antimicrobial property of seabuckthorn (Hippophae sp.) seed oil.
Sabir, S. M., Maqsood, H., Hayat, I., Khan, M. Q., & Khaliq, A. (2005). Elemental and nutritional analysis of sea buckthorn (Hippophae rhamnoides ssp. turkestanica) berries of Pakistani origin. Journal of medicinal food, 8(4), 518-522.
Johansson, A. K., Korte, H., Yang, B., Stanley, J. C., & Kallio, H. P. (2000). Sea buckthorn berry oil inhibits platelet aggregation. The Journal of nutritional biochemistry, 11(10), 491-495.
Basu, M., Prasad, R., Jayamurthy, P., Pal, K., Arumughan, C., & Sawhney, R. C. (2007). Anti-atherogenic effects of seabuckthorn (Hippophaea rhamnoides) seed oil. Phytomedicine, 14(11), 770-777.
Kumar, R., Kumar, G. P., Chaurasia, O. P., & Singh, S. B. (2011). Phytochemical and pharmacological profile of seabuckthorn oil: a review. Res. J. Med. Plant, 5, 491-499.