A szőlőmag igazi kincset rejt

Örök kérdések a dietetikusok felé:

– ha csak 1 dolgot mondhatna, amit megtehetünk az egészségünkért, mi lenne az?
– mit tart a legnagyobb problémának a hazai táplálkozásban?
– melyik étel a leghatékonyabb egészségtámogató?

Ezekre a populáris és amúgy egyszerűnek hangzó, de komplex kérdésekre szerencsére mégsem olyan nehéz a válasz – a szőlőnek köszönhetően.

Hazánkban ugyanis elég jelentős a borfogyasztás, amit nem ártana csökkenteni*, viszont a borgyártás melléktermékéből származó élelmiszerek fogyasztását – jótékony hatásuk miatt – nagyon ajánlom. A borgyártás mellékterméke ugyanis nem más, mint a szőlőtörköly.

Hogyan járul hozzá a szőlőtörköly egészségünk védelméhez?

Egyoldalú táplálkozásunk velejárója, hogy bizonyos tápanyagokból kevesebb jut a szükségesnél szervezetünkbe. Ilyenek a…

– telítetlen zsírsavak

– antioxidánsok

A szőlő pedig épp ezekben gazdag, a törkölyből kiszeparálható mag a telítetlen zsírsavak tárháza (a mag zsírtartalmának több mint 70%-a többszörösen telítetlen zsírsav), míg a szőlőmagolaj gyártásából visszamaradó szárazanyag őrlésével keletkező magliszt, valamint a szárított héjőrlemény bővelkedik antioxidánsokban.

Miért baj, ha elégtelen a telítetlen zsírsavfelvétel vagy a bevitt antioxidánsok mennyisége?

Az a veszélyes, hogy ezek hiányát nem azonnal érezzük! Hisz senkinek nem fáj, ha egy nap úgy telik el, hogy csak vajas kenyeret ettünk, sült tarját petrezselymes burgonyával és szalámis pizzát. Sőt!

Ám ezek az étkezési minták (karöltve az egyéb szociális és életmód tényezőkkel) hosszú távon az ún. civilizációs betegségek kialakulásához vezetnek, melyek hátterében gyulladásos folyamatok állnak, ilyen pl. a magas vérnyomás, az elhízás, az érelmeszesedés, a daganatok, a gyulladásos bélbetegségek, a depresszió, az Alzheimer stb.

Azt gondolnánk, hogy a mindennapi információáradatban rengeteg olyan tanács jön szembe, mely jó irányba befolyásolja egészség-magatartásunkat, de sajnos még mindig gyakori a pánikkeltés. Például, hogy az olaj rossz, együnk inkább vajat és zsírral főzzünk! A gyümölcs pedig hizlal és a cukortartalma is káros, együnk inkább csak zöldséget! Meg hogy a szőlőnek olyan magas a cukortartalma, hogy még a nevét se vegyük a szánkra, nem hogy a szánkba!

Pedig egy kiegyensúlyozott táplálkozással, mely többek között gazdag telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban, szabadgyökkötő vegyületekben, a szervezet gyulladásellenes folyamatait támogatni tudnánk.

A vörös szőlőhéj és mag – ezáltal a szőlőmagolaj és a szőlőmagliszt – egészségmegőrzés szempontjából hasznos biomolekulákban, polifenolokban gazdag, ide tartozik például a rezveratrol. Ez egy szerteágazóan kutatott polifenol, melynek szerepe lehet számtalan anyagcserezavarral összefüggő betegség előfordulásának csökkentésében és kezelésében is. Egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a bélflóra egészségére gyakorolt hatása, és úgy tűnik, a kékszőlő antioxidáns vegyülete kedvezően befolyásolja a bél mikrobiom összetételét, ezáltal gyulladáscsökkentő hatású. Emellett reménykeltő vizsgálatok láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) a gyulladás súlyosságát csökkenti és a daganatellenes folyamatokban is részt vesz a rezveratrol.

Van-e a túlzott antioxidáns-fogyasztásnak mellékhatása? – Prooxidáció

Tény, hogy bizony, aminek hatása van, annak mellékhatása is lehet! Fontos, hogy a jótékony szabadgyökkötő vegyületek egyben szabadgyökök, tehát amikor a megfelelő ellátottságot hangsúlyozzuk, ott nem csupán az alacsony bevitel ellen kampányolunk, hanem a túldozírozástól is óva intjük a fogyasztót. A túlzott antioxidáns-bevitel során érvényre juthat prooxidációs, azaz ártalmas képességük is. Jó hír azonban, hogy a természetes formában elfogyasztott növényi hatóanyaggal a túladagolás elkerülhető, fogyasztásuk jótékony és biztonságos. Feldolgozott termékek (táplálékkiegészítők) esetén pedig mindig tartsuk be a javasolt fogyasztási mennyiséget!

A szervezetünk amúgy saját maga is generál szabadgyökkötő mechanizmusokat, intenzív terhelés mellett azonban ez önmagában nem teljesen elegendő.

A szőlőmagolaj telítetlen zsírsavtartalma az olívaolajéval szinte megegyező, jótékony polifenol-tartalma azonban sokkal magasabb is lehet, a gyártási technológiától függően. A legkíméletesebb és legkörnyezetbarátabb olajkinyerési mód a hidegen sajtolás.

Egészségünk megőrzése érdekében most is a változatosságot hangsúlyozzuk, próbáljunk ki lehetőségeinkhez képest mindig valami újdonságot, a főzéshez használjunk például különböző zsiradékokat.

Jó tudni!

A főzés során a vörös szőlőmagliszt jótékony polifenoljai aktívak maradnak, mennyiségük nem csökken, így bátran tehetjük ezeket különböző ételekbe sütés és főzés közben is.

Záró érdekességként jöjjön egy napzáró tipp:

A szőlőben található melatonin, mely a szőlőmagban dúsul fel, segít az alvás-ébrenlét szabályozásában, a pihentetőbbé teszi az alvást. Sokan félnek az esti szénhidrátfogyasztástól, pedig, a cukor (glükóz) szükséges ahhoz, hogy a triptofán (esszenciális aminosav) kifejthesse hatását, a szerotonin, majd a melatonin termelését. Szóval, ha valaki kiegyensúlyozottan fogyaszt vacsorára szénhidrátforrást (pékáru, szárazhüvelyes, gumós zöldség) és azt még megspékeli egy kis szőlőmagliszttel (pl. szendvicskrémbe keverve, kenyér tésztájába sütve), az ne féljen, nem a “kajakómától” alszik jól, hanem lehet, hogy az álommanó kapott kiváló muníciót.

YouTube csatornánkon már elérhető a SZŐLŐS PODCAST.

* A bor- és alkoholfogyasztás hazánkban igen súlyos probléma, de ennek kibontása egy végtelen történet, mert ez igazán mindenről szól, csak nem egyszerűen a táplálkozástudományról. Érdemes azonban megszívlelni a tényeket: egy 195 ország bevonásával végzett, 26 éves, utánkövetéses vizsgálat alapján a legtekintélyesebb egészségügyi szakmai lap (The Lancet) leírta, hogy nincs az a betegség, mely kialakulási rizikóját maga az alkohol csökkenteni tudná, viszont az alkoholfogyasztás csökkentése bármilyen betegség esetén jótékony hatású.